Áprily Lajos Emlékház

Az 1991-ben felavatott Áprily Lajos emlékház, ízelítőt nyújthat a költő, illetve műfordító életéről, és a gyerekkor oly kedvelt parajdi időszakáról. Érdeklődni: Csiki Zoltánnál (Új utca 231, tel.: +40266240083 vagy +40740767396).
Áprily Lajos maradandó tájélményei 3-5 éves korából valók. Ekkor a család az egykori Flepsz-féle telken lakik Parajdon, a központi buszmegálló közvetlen közelében. Az itt húzódó telkek romantikáját az udvar végében keresztülfolyó Parajd-pataka adta, s a rajta átvezető kis palló a Sóhegy lábára felkapaszkodó terjedelmes gyümölcsösökbe vitt. A rengeteg alma meg szilvafa termésének élvezete mellett a gyermek itt figyeli meg először a kertek évszakonként váltakozó madárvendégeit.
Természetközpontú lírájának megalapozója az a kis faház, melyet édesapja a Mánya-telek felső végében bérel a költő 5 és fél éves korától egészen 12 éves koráig. E korszak élményközpontjai: a Rózsikáék kovácsműhelye, a lakatos műhelyek, valamint a Rácz Albert asztalosműhelye, az ott gyakornokoskodó tanoncokkal, ifjú munkásokkal. A gyermeksereg a Katolikus Temető fái, bokrai között találja meg önfeledt játékainak színterét, s itt a temető fölötti kereszthez kimászva, a Kápolna-dombon, érzékeli először a későbbi korokban egész Erdélyre kiterjesztett tető-élményét.
De itt ismerkedik meg azokkal a pásztorfiúkkal is, akiket később emlékeiben első oktató tanárainak léptet elő. Ezekből kerülnek ki a Pele-ütő Dénkó, Rapsonné erdejében, és sok más lírai, epikai alkotásának helyi hősei. Itt avatja be édesapja a bucsini pisztrángászatba, s ezért válhatott a pisztráng - az 1920-as évek fontos témája – a hűség, a helytállás szimbólumává.
Elköltözésük után is periódikusan visszatér kedves falujába, majd 1941-ben – egy zaklatott történelmi korszak közepette – házat építtetett a vadonban, s minden szabadidejét Parajdon tölti. A történelem kényszerére hagyja el a falut.
Utána haláláig írja a Parajdra emlékező verseit, rövid prózáját.
Csiki Zoltán